Ha ez megvan, könnyebben értjük meg, mit miért is tesz e ritka példánya a macskáknak.
A tigris ragadozik, s azt már tudjuk, azt hiszem Karinthy óta, ja nem, valami másik vicces könyv óta, hogy ez nem jelent mást, mint hogy, ha bekenjük ragasztóval, akkor jó eséllyel ragad a falhoz. De nem kenjük.
Tigrist ennek ellenére vonzzák a falak, és nem csak hogy ragadozik, hanem egy húron is pendül, empatikus vagyis, mármint velem, aki nem vagyok a gazdája, de szeret. Érdekből? Persze. Tőlem kapja reggel a kaját.
Engem tegnap elég sok dolog húzott fel, de leginkább a tény, hogy teljesen hülyének néznek, és ez okból kérdőíveket küldözgetnek nekem egy rakás pénzért. Gondolom, Tigris ezt a lelki rezdülést kapta el, mert hajnalban felkúszott a hálószobai könyvespolc tetejére, majd átmászott a karnisra, és ott aztán csekély értelmével felfogta, hogy szarban van, szóval elkezdett nyávogni. Ezt a biztonság kedvéért hajnali ötkor.
Hát Tigris már csak ilyen érzékeny lélek, biztosra veszem, hogy tulajdonképpen így szerette volna kifejezni egyet nem értését a hazai baromságokkal. Vagy simán hülye, mert megint tüzel, és még véletlenül sem tudtam prezentálni egyetlen kandúrt sem.
Mindegy. Leszedtem a karnisról.
