Olvastam is, a Limitben éppen arról, hogyan menekül egy szabadelvű blogíró Kínában az őt üldözők elől. Érdekes. A történet 2025-ben játszódik. Na szép jövő. Még jó, hogy Kína olyan messze van.
Dolgoztam is kicsit, valami 13 oldalas förmedvényt állítottam össze dolgozatként az egyik csoportnak. Lesz ám öröm és ugrándozás. Pláne, mikor ki kell javítani.
Viszont nem varrtam, pedig szerettem volna, de azt nem szabad újévkor. Nem tudom, pontosan miért is.
Ma reggel megint úgy ébredtem, hogy nincs kedvem felkelni. Holnap szerintem meg is fogok halni, ha 5-kor csörög az óra. Ja igen, és az iskoláról álmodtam. Hogy egyrészt nem tudok rágyújtani, másrészt TSB valamit szervezett, én meg majdnem elkéstem. Na persze ezekben semmi szokatlan elem nincs.
Az előbb meg fél órát meredtem a képernyő két ablakára. Aztán ide írtam. Ebbe a költözködős kuplerájba. Nyilván paranoid személyiségem miatt.
Majd rendet rakok ám itt is. Meg lesz kép is. Most még nyűgös vagyok.
