Megalázósdi

Rám van írva. Világos. Nem tudom elviselni az autokratikus vezetőket. A bátyámnak állítólag valami szív alakú bőrpír jelent meg a halántékán gyerekkorában, ha lázas volt. Nekem nem tudom, mi jelenik meg, ha annak vagyok tanúja, pozícióból aláznak. Talán egy A betű a homlokom közepén.

Ma nem voltam értekezleten. Helyette órát tartottam, amit odacsesztek második félévben. Nem az értekezlet hiányzik, nem azért. A végén kiderült, én jártam jól.

Vitéz Mihály egyet kérdezett, raport lett belőle. Behívatta Bridge nagyasszony az ő irodájába, és míg ő ült, hellyel sem kínálva VM-et, kikérte magának, hogy negatív színben tünteti fel a kollégák előtt. Csak mondom, VM kérdezett. Mégpedig azt, a felszerelt kamerákról az iskola vezetői tájékoztatták-e diákönkormányzatot. Nyilván Bridge Istentől magától reá ruházott hatalmát volt hivatva megkérdőjelezni.

Az óra, ami eddig belefért a normális órarendbe, most nem fér bele. Úgy tűnik, így marad. Nem sírok. Inkább a diákok, mint Bridge. És engem legalább a szőnyeg szélére sem kell állítani. Esélyem sem lesz kérdezni. Nem mintha szükségem lenne arra, hogy bármit is megkérdezzek.