Vonzódom a tésztákhoz. A tagliatelle és a linguini világához. Meghat, ahogy a tagliatelle türelmes csomókban várakozik a fazék mellett, megkívánom, ahogy a linguini nyújtózik izzadtan, ölelésre készen a tányérról ...
A világ teremtésekor Isten nem gondolt a főtt tésztára. Csak később jutott eszébe, hogy kitalál valamit, amivel bármikor elcsábítható leszek. Grízes tészta linguiniből vérvörös eperlekvárral. A nyári forróságban pedig tagliatelle citrommal és petrezselyemmel.
Az ízlelőbimbók orgazmusa.
Mikor befizetek a munkahelyi étkezésre, mindig meg is bánom kicsit, hogy azt kell enni, amit adnak. Nem szárnyalhat a fantáziám a főzés terén( is).
ReplyDeleteTe fotózol tésztafantáziák helyett. Az jobb. :)
ReplyDelete