Mert ugyebár normális ez a tél végi rosszkedv, depresszió, miegymás. Ezzel vigasztaljuk egymást. Minek örüljünk? Tényleg, olyan sok dolog nem is jut eszünkbe. De valami nem stimmel ebben az egészben. Azon gondolkodtam, mi az a bú, ami minket bélel.
Jó, világos, egyrészt van a fényhiány, ami csökkenti az immunrendszer működését, depressziót okoz.
Van a nehéz gazdasági helyzet, a folyamatos frusztráció, ami depressziót okoz.
Vannak bizonyos vírusok, amelyek, leginkább nők szervezetében, depressziót okoznak. (Ezt nem olyan régen olvastam.)
Az a nagy helyzet, akárhonnan is nézem, nem tudok elszakadni attól, hogy az egésznek az immunrendszer a mozgatója. Múltkor hallottam, hogy a DNS-ben a stressz olyan károkat tud okozni, ami véglegesen módosítja a DNS szerkezetét, így az információ továbböröklődik az utódokban. Nesze neked magyar balsors, itt a titok nyitja. Simán megörököltük. (Na ezt oldja meg a Zsigmond, ha tudja.)
Az immunrendszer működése a tudósok szerint nagyon szorosan kötődik a genetikához. A gének feltűnően nagy százaléka tartalmaz az immunrendszer működésére vonatkozó információt. Az egész immunrendszer azonban olyan bonyolult, hogy már a genetikusok is immuninformatikáról (immunomikáról) beszélnek, ami elég sok dolgot megmagyaráz azzal kapcsolatban, hogyan függ össze az emberi szervezetben minden mindennel. Lehet, hogy nem lesz jó a hasonlat, de az immunrendszer engem a számítógépek operációs rendszerére emlékeztet.
Egy kis szemléletbeli változtatással talán képesek lennénk a sutba dobni a rosszkedvet, a télvégi depressziót, sőt talán még a balsorsot magát is. (Nem kell izgulni, majd találunk valami másik hungarikumot helyette.) Nézzük az egészet úgy, mint egy játékot, egy kapcsolati hálót, egy genetikai Facebookot.
Legyünk elővigyázatosak. Ne lájkoljunk minden nyomorult stresszre okot adó információt. Válogassuk meg, kit engedünk kommentelni a genetikai falunkra. Osszunk meg génjeinkkel minél több pozitív fehérjeburkot tartalmazó klippet a G-Tuberól. Óvjuk immunrendszerünket a vírusoktól.
Ha mindez megvan, a végén ápgrédelhetünk az Immuno 4.0-ás verzióra.
Ez csak tőlem olvasva hangzik baromságnak. Falus András ellenben rendkívül meggyőzően mutat rá az összefüggésekre. Én meg bánhatom, hogy nem vagyok fiatalabb 30 évvel. Lehetne belőlem immuninformatikus.
A professzor által felvázolt szép képről, a hazatérő limfocitákról mellesleg az is eszembe jutott, az immunrendszernek nyilvánvalóan sok köze lehet az emberi lélekhez is.
No comments:
Post a Comment