Tegnap mint munkás szülő (vagy szülőmunkás? uh, nem) vettem részt a nagyobbik kettő iskolájának értekezletén. SZM. Gyerekkoromban hülyére röhögtem magam ezen, hogy mit esznek mindig. Elnézést.
Az értekezlet iszonyatos részvételi lelkesedéssel zajlott, nyolc konkrét szülő és a kontakt tanár részvételével. Az igazgató csak öt percig tette tiszteletét, ami egyébként helyes, mert minek lenne ott. Az öt perc alatt azonban népszerűsítette az 'itt-a-gyerek-hol-a-gyerek' elektronikus kártyát, melyet kettőezerötért megvehetek, majd havonta 350 forintért szolgáltatnak. Azt szolgáltatják, hogy a gyerek ha belép valami szórakozóhelyre, akkor leolvassák a kártyáját, Anya meg Apa otthon lecsekkolhatja, a büdös kölyök hol volt este, illetve ott volt-e, ahol mondta. Utóbbi havi összegről egyébként bocs, számlát nem tud adni a cég, de szeretné, ha a számlámról ezt havonta utalnám. Magyarország a csodák birodalma.
Ezt követően a tanár, úgyis mint a Kultúra Őre, mintegy 90 (!!!) percben összefoglalta, mi mindent dolgozott Ő ebben a tanévben. Üdítő.
Miután a szülők megvitatták, a Kodály központban a második sorból jobb-e az akusztika, mint a tizenkettedikből, gondoltam, megkérdezek pár dolgot. Például, hogy valóban működik-e az elektronikus napló, és mikor használhatják a szülők is. (Öööööö, nagyon bonyolult. Egyelőre nem.) Az is érdekelt, kapnak-e a szülők tájékoztatást az iskola átszervezéséről. (Ööööö, egyelőre nem tudunk semmit, és nem akarunk feleslegesen idegesíteni senkit. Majd biztosan. )
Én azt se értem, a többi szülő mi a francért nem kérdezett valamit. Ültek ott, mint akiket ottfelejtettek.
Kifelé menet még halottam, amint a tanár az elnöknek elmagyarázta, hogy majd alá kell írni az érettségi beosztását. Javasolni nem javasolhat semmit a Feri, mert nem tudják másképp beosztani, meg különben is. Ja és jut eszébe, majd írjon pár sort a tanároknak pedagógusnapra, mert ők megérdemlik. Évek óta hagyomány ez.
A közösségnek itt nincs tényleges szerepe. Díszgombok egy molyrágta kabáton.
No comments:
Post a Comment