Monday, June 6, 2011

A déli

Az északról jövő zivatarok, pláne az estiek, nem nagy biztonsággal hoznak esőt. Valamiért rövidebb ideig tartanak, és a felhőket is gyakrabban fújja el a kiszámíthatatlan szél.

A délről jövők, különösen a hajnalban érkezők, ezzel szemben kitartóbbak, hosszabban készülődnek, hogy nekirontsanak a hegynek, és tovább is maradnak, mert a szél a felhőket beszorítja egészen a hegy lábához úgy, hogy mozdulni sem bírnak egy darabig. Mint a csapdába esett állat, olyan a déli ...

Ilyen sötét volt az érkező vihar reggele huszonhét éve is, mint a mai, csak akkor ötven kilométerrel (mondjuk) délebbről néztem a nagy nekikészülődést egy másik hegy lábánál egy kollégiumi szoba ablakából.

Akkor pihenőnapot, a nagy fáradtságban örömöt jelentett a 'hosszúvihar', ma majdnem semmit. Mindegy, milyen az idő, mennem kell vizsgáztatni, legfeljebb bőrig ázom előtte.

Pedig mennyivel természetesebb lenne, ha ilyen napokon az ember nem menne dolgozni, ágyba kapná a reggelit, utána pedig jóllakottan és elégedetten ölelne magához egy könyvet. Kellene egy törvénymódosítás erre. (Visszamenőleg.)

8 comments:

  1. Ezt hívják nyugdíjas éveknek, esetleg munkanélküliségnek manapság...

    ReplyDelete
  2. Visszamenőleg. Akkor van haszna.

    ReplyDelete
  3. Én abban bízom, esetleg rám köszönt ez még hetven éves korom előtt. ::))

    ReplyDelete
  4. Sose fogod megérni, bízhatsz bennük ( és most teljesen mindegy milyen színűt említek) Tőlem pedig ma vették el..........................

    ReplyDelete
  5. ...ezen gondolkodom azóta is, hogy melyik hegy lábánál milyen kollégium van ötven kilométerrel délebbre - mondjuk?

    ReplyDelete
  6. Sasó, majd az Öreg kompenzál Téged valahogyan. Remélem.
    Öööö ... lehet, hogy nem ötven innen Villány? Lehet, hogy csak harminc mondjuk? Régésztáborban voltam, római mozaikokat ástunk ki a Szársomlyó lábánál. Jó fárasztó munka volt, még akkor is, ha voltak kubikus legények. Aztán egyik reggel jött egy 'hosszúvihar'. Nagyon hálásak voltunk, és visszabújtunk az ágyba. Akkor még lehetett.

    ReplyDelete
  7. Zé, én azért jobban szeretem éltemben élvezni ezt a vívmányunkat.... tudod a legnagyobb bajom az egésszel az, hogy hazudik itt mindenki, csak van aki nem meri szembe megtenni, míg van(nak) aki(k) ezt profin és mindenféle szemrebbenés nélkül megteszi(k).... bele a pofánkba :(
    Villányt - értem.....

    ReplyDelete
  8. Ja nem túlvilági kompenzációra gondoltam, hanem hogy majd itt kárpótol, csak más formában. Persze ez még azelőtt volt, hogy elolvastam volna a híreket. Most egy kicsit bizonytalan vagyok.

    ReplyDelete