Ilyen. Mint egy nagy hullám. A tetején süt a nap. Kellene egy szörfdeszka, amin átsiklok tavaszig. Vagy egy csók.
Sunday, January 9, 2011
Hullám
Néha, így tél végén bekúszik egy tavaszi csók. Inkább februárban szokott, jól megbolondítva a sárgavirágú bokrot az iskola előtt, aztán faképnél hagyja, mint az egyhetes szerető. A bokor meg duzzog, persze, aztán visszaalszik télire. Majd tavasszal úgy ébred megint, hogy nem is tudja, már volt egyszer tavasz, vagy csak álmodta.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Ha téli jázmin, az már virágozhat ilyenkor
ReplyDeleteNahát! Növénylátnok vagy másodállásban??? Tényleg téli jázmin, most már én is tudom. Köszi. :D
ReplyDelete"Nagy a zacskó, kicsi a fánk
ReplyDeleteAmi eddig volt csak hazugság volt
Mutogat, mutogat, mutogat rád
Ami eddig volt csak hazugság volt.
Csókot, csókot, csókot akarunk
Csókold már meg, hogyha szereted.
Hogyha szereted,
Csókold meg egy jó nagy kővel.
Gurul a kő, repül a nehéz kő
Amikor fejbevágott majd megtudod milyen kő.
Egy kicsit rád lép, rád lép,
Rád lép a fejedre
Ha rászakad
Ahogy a madarak
Repül a nehéz kő.
Ez a liba nyaka, ez a kés
Gá-gá! Hová mész?
Jaj de csúnya a világ
Gá-gá! Meghalnak a libák.
Csókot, csókot...
Üss a fejére a lapátnyéllel!"
Most merjem megkérdezni, hogy a libának van-e köze ehhez a Biedermannhoz? ;) Különben nem vagyok Republic tudós, google kellett hozzá.
ReplyDelete