Az első kép könnyű – leszámítva, ha a mi Izánk gyermekkorában még fiú volt - jobbról a második, félrehúzódva egy pocakos kissráccal. A második az nehéz ügy, szerintem a fényképezés idején még tartott a pocakos kissráccal a kaland s mindketten megfázásra hivatkozva otthon maradtak. Ha ez nem igaz, akkor az ülő lányok közül balról az ötödik. Annak hullámos a haja. A harmadik is könnyű, ott megint balról a harmadik, az álló bikinis lány. Takarja az egykor még pocakos kissrácot, aki belefogyva az élet megpróbáltatásaiba már nem pocakos. És csak néz, néz, néz, ....
mondhatom? 1.kép: jobbról a második (a legpicikébb:)) 2.kép: második sor balról a második 3.kép: balról a harmadik álló nagyon soványka szemüveges :)))) Legalábbis ezeket gondolom :)))))))))
Megpróbálom: 1. kép. Jobb kéz felől a harmadik vidám pofa 2. kép. Jobb kéz felől a negyedik fekete frufrus 3. kép. Az első sor bal szélén guggol kis konttyal a fején, tábornoki csík van a nadrágján.
Hát, nagyon szépen köszönöm a tippeket. ::)) Akkor most lásuk, ki tippelt jól. Az első kép, tekintettel, hogy összesen két kislány van rajta, valóban nem volt olyan kockázatos. Mondhatni 50% eséllyel indult mindenki. A jobbról a harmadik vidám pofa sokáig szívem első helyezettje volt, igaz nem az óvodában, ahol a kép készült, hanem már az általános iskola felső tagozatában. Csilla barátnőm volt az, akivel még középiskolában is jó barátnők voltunk, akivel együtt hallgattuk az ő kincsként őrzött Trabant kazettáját, és aki hát hmm... sok dologról felvilágosított az élet nagy dolgait illetően. Momentán Hollandiában él, és táncművész lett belőle. Gondolom már korán kiütközött a tehetsége, ezért húzódtam a pocakos kisfiú irányába. Róla nem tudok semmit, szóval románcról szó sem volt, hiába. :::))) A második kép, belátom nagyon nehéz volt. Mert ugyebár ilyetén formámban még fogadott Apám sem látott soha. Kamasz korom nagy küzdelmei közé tartozott a haj ügyem... Gyerekkoromban anyám a hullámokat kifésülte a hajamból, mert szerinte a hullám az rendetlen. Rendes gyerek fésülködik satöbbi. Örök küzdelem volt. Hogy mi a fenének fésültem ki a hajam a fényképezés előtt a röjtökmuzsaji vagy mittudomén melyik gyerektáborban, azt meg ne kérdezzétek. Talán a fénykép miatt, talán mert szófogadó gyerek voltam. Lehet, hogy ezért vágok olyan fancsali képet, mintha most közölték volna, hogy örökre ott kell maradnom. Ráadásul abban a népművelős virágos ruhában ki is lógok. (Jaaaa, felhívnám a figyelmet a hozzá illő csíkos térdzoknira! :)) Szóval itt Sasó talált, nem Gabi és Lucifer. nem voltam én sosem olyan kis elégedetten mosolygó leánygyerek. Se a depresszív hajlam, se a kritikai érzék nem marad rejtve gyerekkorban. A kép extra érdekessége, hogy abban az évben együtt nyaraltam/teleltem?/ TSB-vel, aki szintén szerepel a képen, de ez már csak sok évvel később derült ki, amikor már együtt dolgoztunk az iskolában. A harmadik kép, az tényleg nem volt olyan nehéz. Nem mintha kilókban hasonlítanék akkori énemre, de mégiscsak ott a szemüveg ... Szóval Izabella balról a harmadik, öntudatosan a jövőbe tekintő bikinista. A kép valamikor 84 táján készült Nagyharsány mellett egy régésztáborban. Az Akimoto által emlegetett lány egyetemista volt akkor, a barátnőjével jöttek régészkedni. Mi hárman voltunk középiskolások. A két lánnyal, ha barátnők nem is vagyunk, tudunk egymásról. Ami a mögöttem álló pocakvesztett pajtást illeti, hát vele semmiféle közös megfázásban avagy megmelegedésben nem voltam részes. Az érdeklődésem a csoport más tagjaira irányult, de be kell valljam, nem voltam én olyan kitartó, mint azt Lucifer oly kedvesen megelőlegezte. Így most a rendkívül barátságos fiatalemberek nevét már nem áll módomban felidézni. Azért a harmadik képen meg kell említenem Fülep Ferencet, aki régészként az ásatást vezette. Nagyon kedves, nagy tudású, és bölcs ember volt. Mindannyian szerettük, és sokat tanultunk tőle. Sajnos két évvel később meg is halt, így az árkokat betemették, a feltárás abbamaradt. :( A találgatós játékot ez alkalommal Sasó nyerte. Gratulálok. A bejegyzés természetesen áll. Amikor csak kedved van, Sasó, írhatsz ide egy posztot. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a játékot. Nagyon tetszett. Másmilyen játékot ugyan, de valamit majd kitalálok jövő héten is.
Most már így könnyű nekem! :-)Későn jöttem ide. Azért még utána néztem a dolgoknak!:-)Azt hiszem megtaláltalak volna, de most már azt mondok, amit akarok, hogy fényezzem magam!:-)))
Jaj, dehogy!Nem azért írtam, amit írtam, mert sajnáltatni akartam magam! :-))) Jó játék volt ez így! Én utólag is élveztem,bogarászgattam a képeket!:-) Gratulálok Sasónak!
Ezek után már egészen biztos, hogy nem vagy a második képen, csak nem a megfázásra hivatkozva maradtál az iskola mellett, hanem két Balaton szelet ellenében beküldted a szomszéd kislányt, aki mindenkinek azt mesélte, hogy ő te vagy, csak az édesanyád megfésült, és ezért most ő se ismer rád, de te vagy és mindenki megnyugodhat, lehet faragni belőled az embert. Így volt. Aki nem hiszi, járjon utána. Az pedig, hogy ezt Sasó kitalálta a női lélek alapos ismeretére vall. A lány fésülködik! Hihetetlen! Meg se fordult a fejemben! :)
nahát most értem csak ide:))))))))))) és baromira örülök annak, hogy én nyertem a virtuális díjat - télleg :)) A páratlan képeknél könnyű volt a dolog, a másodiknál esküszöm eszembe sem jutott a fésű.... én 42 éve nem használok ilyent.... És még jó, hogy nem mondta senki azt, hogy persze nekem könnyű, mert pécsiként ismerhetem esetleg B. Izabellát.... Nos személyesen nem ismerem, de annyit olvastam már tőle, hogy azt gondolom vakon is megtalálnám :))))))))))) Off: ma körbefotóztam a Zsolnay mauzóleumot és a DOZSO-t. Hát gyönyörű lett, és bemehettem a mauzóleum kapujáig... engedéllyel, a hölgy aki hozzájárult ehhez, az egyike volt a felújítás tervezőinek. Nagyon köszönöm neki. És majd talán hplnap írok róla az én oldalamon is, meg fotók is lesznek (vagy száz)..... holnap:) /ezt gondol(6)tam szabadon - bejegyzésemnek?/
Örülök, hogy örülsz, bár a díj nem virtuális. :) És na ja, nem volt bunda, mert egyrészt még sosem találkoztunk, meg amint láthatjuk is, az sem mindig segít. Na most, azt nem értem, mit gondoltál bejegyzésnek? Ezt a kommentet? :D Egy képet meg láttam a facebookon. Jó lett nagyon. Várom a többit. :::)))
nem fogod elhinni, de egyből telitaláltam mindhárom képet/d/! (nem is kellett végignézegetni az arcokat), rögtön talált. Magam se értem...:) (persze nem olvastam el a kommenteket!csak utólag...:)
...és most jöttem rám,. hogy még csak fel se nagyitottam a kéepeket, csak ahogy a blogban látszik....semmit nem változott az arcod az évek folyamán, a kifejezése! mi a nyeremény? ami nem fair esetemben... nem tartok igényt rá, de mi az, hogy "vendégposzt", hogy beleirhatnék a blogodba? épp elég, ha kommentelek!:)
Igen, írhatsz egy bejegyzést ide tetszőleges témában, ha szeretnél. Bármikor fennáll az ajánlat. Csak szólj. :D Egyébként azt szokták mondani, hogy nem változtam semmit, ami nyilván nem igaz, de az arckifejezésem valóban nem sokat...
Jó kis játék volt. Magamban tippeltem és mindet eltaláltam. Pedig élőben még nnem találkoztunk, csak terveztük. Egyszer biztosan sikerül még az élő kapcsolat is., Az én kedvencem az ovis képed.
Az első kép könnyű – leszámítva, ha a mi Izánk gyermekkorában még fiú volt - jobbról a második, félrehúzódva egy pocakos kissráccal. A második az nehéz ügy, szerintem a fényképezés idején még tartott a pocakos kissráccal a kaland s mindketten megfázásra hivatkozva otthon maradtak. Ha ez nem igaz, akkor az ülő lányok közül balról az ötödik. Annak hullámos a haja. A harmadik is könnyű, ott megint balról a harmadik, az álló bikinis lány. Takarja az egykor még pocakos kissrácot, aki belefogyva az élet megpróbáltatásaiba már nem pocakos. És csak néz, néz, néz, ....
ReplyDeletemondhatom?
ReplyDelete1.kép: jobbról a második (a legpicikébb:))
2.kép: második sor balról a második
3.kép: balról a harmadik álló nagyon soványka szemüveges :))))
Legalábbis ezeket gondolom :)))))))))
Ó jaj, ez rendkívül szórakoztató. :::))) Nem is írok most semmit, hátha lesz még, akinek kedve szottyan találgatni. ;)
ReplyDeleteCsatlakozom Luciferhez
ReplyDeleteMegpróbálom:
ReplyDelete1. kép. Jobb kéz felől a harmadik vidám pofa
2. kép. Jobb kéz felől a negyedik fekete frufrus
3. kép. Az első sor bal szélén guggol kis konttyal a fején, tábornoki csík van a nadrágján.
Hát, nagyon szépen köszönöm a tippeket. ::))
ReplyDeleteAkkor most lásuk, ki tippelt jól.
Az első kép, tekintettel, hogy összesen két kislány van rajta, valóban nem volt olyan kockázatos. Mondhatni 50% eséllyel indult mindenki. A jobbról a harmadik vidám pofa sokáig szívem első helyezettje volt, igaz nem az óvodában, ahol a kép készült, hanem már az általános iskola felső tagozatában. Csilla barátnőm volt az, akivel még középiskolában is jó barátnők voltunk, akivel együtt hallgattuk az ő kincsként őrzött Trabant kazettáját, és aki hát hmm... sok dologról felvilágosított az élet nagy dolgait illetően. Momentán Hollandiában él, és táncművész lett belőle. Gondolom már korán kiütközött a tehetsége, ezért húzódtam a pocakos kisfiú irányába. Róla nem tudok semmit, szóval románcról szó sem volt, hiába. :::)))
A második kép, belátom nagyon nehéz volt. Mert ugyebár ilyetén formámban még fogadott Apám sem látott soha. Kamasz korom nagy küzdelmei közé tartozott a haj ügyem... Gyerekkoromban anyám a hullámokat kifésülte a hajamból, mert szerinte a hullám az rendetlen. Rendes gyerek fésülködik satöbbi. Örök küzdelem volt. Hogy mi a fenének fésültem ki a hajam a fényképezés előtt a röjtökmuzsaji vagy mittudomén melyik gyerektáborban, azt meg ne kérdezzétek. Talán a fénykép miatt, talán mert szófogadó gyerek voltam. Lehet, hogy ezért vágok olyan fancsali képet, mintha most közölték volna, hogy örökre ott kell maradnom. Ráadásul abban a népművelős virágos ruhában ki is lógok. (Jaaaa, felhívnám a figyelmet a hozzá illő csíkos térdzoknira! :)) Szóval itt Sasó talált, nem Gabi és Lucifer. nem voltam én sosem olyan kis elégedetten mosolygó leánygyerek. Se a depresszív hajlam, se a kritikai érzék nem marad rejtve gyerekkorban.
A kép extra érdekessége, hogy abban az évben együtt nyaraltam/teleltem?/ TSB-vel, aki szintén szerepel a képen, de ez már csak sok évvel később derült ki, amikor már együtt dolgoztunk az iskolában.
A harmadik kép, az tényleg nem volt olyan nehéz. Nem mintha kilókban hasonlítanék akkori énemre, de mégiscsak ott a szemüveg ... Szóval Izabella balról a harmadik, öntudatosan a jövőbe tekintő bikinista. A kép valamikor 84 táján készült Nagyharsány mellett egy régésztáborban. Az Akimoto által emlegetett lány egyetemista volt akkor, a barátnőjével jöttek régészkedni. Mi hárman voltunk középiskolások. A két lánnyal, ha barátnők nem is vagyunk, tudunk egymásról.
Ami a mögöttem álló pocakvesztett pajtást illeti, hát vele semmiféle közös megfázásban avagy megmelegedésben nem voltam részes. Az érdeklődésem a csoport más tagjaira irányult, de be kell valljam, nem voltam én olyan kitartó, mint azt Lucifer oly kedvesen megelőlegezte. Így most a rendkívül barátságos fiatalemberek nevét már nem áll módomban felidézni.
Azért a harmadik képen meg kell említenem Fülep Ferencet, aki régészként az ásatást vezette. Nagyon kedves, nagy tudású, és bölcs ember volt. Mindannyian szerettük, és sokat tanultunk tőle. Sajnos két évvel később meg is halt, így az árkokat betemették, a feltárás abbamaradt. :(
A találgatós játékot ez alkalommal Sasó nyerte. Gratulálok. A bejegyzés természetesen áll. Amikor csak kedved van, Sasó, írhatsz ide egy posztot.
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a játékot. Nagyon tetszett. Másmilyen játékot ugyan, de valamit majd kitalálok jövő héten is.
Jó játék volt, szinte sajnálom, hogy nem voltam óvodás, ergo nincs óvodáskori csoportképem :)
ReplyDeleteSasó, nagy vagy!
Most már így könnyű nekem! :-)Későn jöttem ide. Azért még utána néztem a dolgoknak!:-)Azt hiszem megtaláltalak volna, de most már azt mondok, amit akarok, hogy fényezzem magam!:-)))
ReplyDeleteÓ, lehettem volna egy kicsit türelmesebb. A fenébe. :(
ReplyDeleteJaj, dehogy!Nem azért írtam, amit írtam, mert sajnáltatni akartam magam!
ReplyDelete:-)))
Jó játék volt ez így! Én utólag is élveztem,bogarászgattam a képeket!:-)
Gratulálok Sasónak!
A nyertesnek gratulálok, a modellnek további szép éveket kívánok (legalább a következő találgatós játékig) :), nekem meg jó éjt. :)
ReplyDeleteEzek után már egészen biztos, hogy nem vagy a második képen, csak nem a megfázásra hivatkozva maradtál az iskola mellett, hanem két Balaton szelet ellenében beküldted a szomszéd kislányt, aki mindenkinek azt mesélte, hogy ő te vagy, csak az édesanyád megfésült, és ezért most ő se ismer rád, de te vagy és mindenki megnyugodhat, lehet faragni belőled az embert. Így volt. Aki nem hiszi, járjon utána. Az pedig, hogy ezt Sasó kitalálta a női lélek alapos ismeretére vall. A lány fésülködik! Hihetetlen! Meg se fordult a fejemben! :)
ReplyDeleteÉn is Luciferrel értettem volna egyet. :)
ReplyDeleteEz van. Utólag már nem tudok tenni ez ügyben semmit. Ilyen nyomi kis fejem volt. :D
ReplyDeleteNem is! Cuki voltál!
ReplyDeletenahát most értem csak ide:))))))))))) és baromira örülök annak, hogy én nyertem a virtuális díjat - télleg :)) A páratlan képeknél könnyű volt a dolog, a másodiknál esküszöm eszembe sem jutott a fésű.... én 42 éve nem használok ilyent.... És még jó, hogy nem mondta senki azt, hogy persze nekem könnyű, mert pécsiként ismerhetem esetleg B. Izabellát.... Nos személyesen nem ismerem, de annyit olvastam már tőle, hogy azt gondolom vakon is megtalálnám :)))))))))))
ReplyDeleteOff: ma körbefotóztam a Zsolnay mauzóleumot és a DOZSO-t. Hát gyönyörű lett, és bemehettem a mauzóleum kapujáig... engedéllyel, a hölgy aki hozzájárult ehhez, az egyike volt a felújítás tervezőinek. Nagyon köszönöm neki. És majd talán hplnap írok róla az én oldalamon is, meg fotók is lesznek (vagy száz)..... holnap:)
/ezt gondol(6)tam szabadon - bejegyzésemnek?/
Örülök, hogy örülsz, bár a díj nem virtuális. :)
ReplyDeleteÉs na ja, nem volt bunda, mert egyrészt még sosem találkoztunk, meg amint láthatjuk is, az sem mindig segít.
Na most, azt nem értem, mit gondoltál bejegyzésnek? Ezt a kommentet? :D Egy képet meg láttam a facebookon. Jó lett nagyon. Várom a többit. :::)))
:) nem baj ha kinevetsz.... elbírom azt is :)
ReplyDeleteMégis, hogyan tudok ide bejegyezni????
Most már majd tudsz. :)
ReplyDeletenem fogod elhinni, de egyből telitaláltam mindhárom képet/d/! (nem is kellett végignézegetni az arcokat), rögtön talált. Magam se értem...:)
ReplyDelete(persze nem olvastam el a kommenteket!csak utólag...:)
Miért ne hinném el? Gratulálok inkább! ::)) Természetesen neked is jár egy nyeremény poszt, ha szeretnél vele élni, bármikor megteheted. :D
ReplyDelete...és most jöttem rám,. hogy még csak fel se nagyitottam a kéepeket, csak ahogy a blogban látszik....semmit nem változott az arcod az évek folyamán, a kifejezése!
ReplyDeletemi a nyeremény? ami nem fair esetemben... nem tartok igényt rá, de mi az, hogy "vendégposzt", hogy beleirhatnék a blogodba? épp elég, ha kommentelek!:)
Igen, írhatsz egy bejegyzést ide tetszőleges témában, ha szeretnél. Bármikor fennáll az ajánlat. Csak szólj. :D
ReplyDeleteEgyébként azt szokták mondani, hogy nem változtam semmit, ami nyilván nem igaz, de az arckifejezésem valóban nem sokat...
...pontosan úgy értettem én is!
ReplyDeleteu.i. a lényegünk nem változik, és ez épp hogy az arckifehjezésben tükröződhet. (ill. a tekintetünkben )
Nem is tudom ... mi marad, mi változik a sok év alatt. Igen, talán a tekintet. :)
ReplyDeleteJó kis játék volt. Magamban tippeltem és mindet eltaláltam. Pedig élőben még nnem találkoztunk, csak terveztük.
ReplyDeleteEgyszer biztosan sikerül még az élő kapcsolat is.,
Az én kedvencem az ovis képed.
Hát ne is mondjunk le a találkozásról! Ez tök jó, hogy három évvel a bejegyzés után írtál' :)
Delete